Nahát igen az ember társas lény, a rockerek is többé kevésbé azok és bizony bizony néha néha én is az vagyok. (Aki nem vette volna észre, épp le nemembereztem a rockereket meg magamat is) Na de nem olyan szinten persze, hogy hús vér emberekkel szocializálódjak, csak éppen a blogtérben néztem körül olyan bloggerek után kutatva akiknek nagyon fontos a zene, akik írnak is róla nem csak akarnak mint én. Persze én is fogok majd, de még egyelőre csak képezem magam, hogy mindenféle szinten jobban érezzem ezt a nagyon is ködös fogalmat. Fiatal koromban, mikor még kockás abroszok rajzolásával akartam megváltani a világot egy helyi szinten híres, éppen ezért helyi szinten arrogáns festő művész mondta miközben magas várából kegyesen kioktatott, hogy nem rajzolhatsz egy gyufaszálat sem, ha nem tudod, hogy milyen fából készült és mennyire volt rücskös az a kéz, mely hasította. Nem értettem persze mit hord ez itt össze, de mára már rájöttem, hogy ezek a mocsok öregek néha mondanak is valamit. Sajnos nem nagyon kaptam olyat, aki igazából írna a zenéről Zene alatt - remélem utoljára kell mondjam nem létező olvasótáboromnak – fémzenét értek. De kaptam egy pár emberkét akinek a zene a minden, akiknél egész nap megy a zene, akik nem tudnak tanulni ha nem megy a zene, a munkájukban is rezegnek a hangfalak meg az ablakok meg a főnökük és munkatársaik idegrendszere sőt bömbölő muzsika nélkül nem tudnak elaludni sem. És ha ki kell lépni az utcára valamiért hamar elkapják az Ipod nevű izét vagy mp3-as lejátszott vagy valamilyen zene hallgatásra alkalmas ketyerét és azzal csillapítják zene szomjukat. Be kell vallanom, megszeppentem rendesen. Nekem nincsen Ipodom, se mp lejátszóm se semmi ilyen mütyürüm. Sőt, a munkában sem szeretem hallgatni csak ha nincs sok dolgom, ha nem figyelek oda nincs amiért menjen, meg azt sem szeretem, ha idegesít másokat, ha már olyan szerencsétlenek, hogy nem szeretik legalább ne utálják meg még jobban, hátha egy nap fordul a kerék. És bevallom, alvás közben sem hallgatok. Bizonyára megszeppent volna Les Paul bácsi is, aki az 50-es években komoly balesetet szenvedett és az orvosok szépen elmagyarázták neki, hogy a szanaszét roncsolódott kezét össze tudják rakni, de többet nem fogja tudni mozgatni. Erre a híres gitáros és feltaláló kioktatta a dokikat, hogy a kezét kilencven fokban megtörve rakják össze, úgy, hogy tudja lefogni a gitáron az akkordokat, még akkor is, ha gitár nélkül úgy néz majd ki mint egy dilletáns. Neki kell álljak tehát és beszerezzek egy Ipodot vagy valamit és rászoktassam magam az alvás közbeni zenehallgatásra, ha már komolyan azt hiszem, hogy nekem a zene a minden. Addig is a következő dallal szeretnék kedveskedni azoknak, akiknek tényleg a zene a minden.
Na jól van, rendbe’ ma este nem verem be az összes ablakodat
Ma jól van végem, az éjjeli égen a holdfénye az utamat
Ugyanúgy világítja meg, mint azon az éjszakán
Mikor a megdrájvot hugyoztam oldalba beszívva részegen
Na jól van, várok a szennyvízzel telt árok büdösebb oldalán
A másik parton az ágyam egy karton, a szomjamat oltanám
Ugyan úgy kívánja meg a szem, ahogy megkívánja száj
Hogy a fej kábuljon, a kín el múljon, a szív addig se fáj. Állj!
Na jól van, adjál, a gyengébb énem nyála pont most cseppen el érte
Megint el van hajolva térben a lábam, én térden
Látod, a sárga rétegig értem
Ugyan úgy fáj néha. Én, ha
Padlón vagyok is, hidd el
A gitártól akkumulátor leszek
Újra feltöltődök hittel
A zene, ha elrepít innen, az nekem a minden
A zene, ha elrepít innen, az nekem a minden
Az nekem a minden
Na jól van, rendben, ma este mégse verem be az ablakodat
Ma jól van végem, az éjjeli égen a holdfénye az utamat
Ugyanúgy világítja meg, mint azon az éjszakán
Mikor a megdrájvot hugyoztam oldalba beszívva részegen
Na jól van, várok a szennyvízzel teli árok büdösebb oldalán
A másik parton az ágyam karton, a szomjamat újra eloltanám
Ugyan úgy fáj néha. Én, ha
Padlón vagyok is, hidd el
A gitártól akkumulátor leszek
Újra feltöltődök hittel
A zene, ha elrepít innen, az nekem a minden
Ez a zene, ha felkap és elrepít innen
Az nekem a minden
Ez a zene, ha felkap és elrepít innen
Az nekem a minden, az nekem a minden
A mellékhatások és megilletődések elkerülése végett ajánljuk, hogy minél több fémzenei szöveget olvasson el, így megelőzvén azt, hogy egy szépen megfogalmazott mondat után fejet hajtson írói vénám előtt mivelhogy komoly valószínűsége van annak, hogy ezek a sorok valamely fenomenális dalból vannak kiollózva, az idézőjelek pedig az ollózási procedúra során sajnos elkallódtak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése